Folytonos fegyverropogás közepette

27Mindszenty József veszprémi püspök a nyilasok fogságában töltött közel öt hónap után, 1945. április 20-án tért vissza székvárosába. Útja során Veszprém és Zala megye plébánosaitól értesült egyházmegyéje állapotáról, a frontharcok okozta, a tatárjáráshoz hasonló mértékű pusztulásról. Akadályoztatása és az egyházmegyét ért csapások miatt a későbbi hercegprímás tájékozódni kívánt a helyzetről, ezért április végére egy nyolc pontból álló kérdőívet állított össze. Ez „háborús károk” kérdőív néven került a korabeli egyházmegyei iktatásba és a papság tudatába. Valójában ez nem csupán a háborús veszteségekről számot adó kérdőív, hanem az egyházmegye állapotát, a második világháborús front átvonulása utáni helyzetét összegző felmérés volt. A károkat összesítő statisztika szeptemberben püspöki körlevél formájában jelent meg. A felmérés pillanatképet ad a háború utáni új idők „fényes szelei” által a földosztás kapcsán megbolygatott helyi viszonyokról.

A második világégés lezárultának hetven éves évfordulóján megjelenő forráskiadványunk gerincét a püspök felhívására az 1944–1945-ös eseményekről beérkező több mint háromszáz plébániai beszámoló alkotja. Ezt a Dunántúl közepén a Drávától a Bakony keleti széléig húzódó akkori veszprémi egyházmegye egészére vonatkozó más jellegű, a német, a magyar és a szovjet hadsereg okozta anyagi és erkölcsi kártételekről tájékoztató források egészítik ki.

A kötet tartalomjegyzéke