Az alábbiakban a helytörténeti kutatóknak szóló rövid tájékoztató olvasható arról, milyen iratsorozatokban érdemes kutakodniuk egy-egy település, plébánia története kapcsán.

Veszprémi püspöki levélár (VFL I.)
VFL I.1.2. Litterae Circulares. Az egyházmegyei körlevelekben a plébánosi dispozíciókról, áthelyezésekről található információ. (1726–)
VFL I.1.4. Negotium religionaria. Veszprém, Fejér, Zala és Somogy megyei protestáns felekezetekkel vallásügyek, leginkább a török háborúk vége felé fennmaradt és elfoglalt templomok tulajdonjoga körül támadt viták iratai. (1721–1790)
VFL I.1.6. Acta parochialia. Az egyes plébániákat illető speciális iratok, esperesi kerületek szerint. (1702–1839)
VFL I.1.7. Acta et fragmenta visitationis canonicae parochiarum. Ezek az iratok a Visitatio Canonica c. kötetek kiegészítő forrásai. Azokat a jogszabályokat tartalmazza, amelyek pontosan és jogérvényesen a Visitatio Canonica c. kötetekben (lásd a következő pont) lettek megállapítva. Tehát azokat az iratokat tartalmazza, amely az egyes plébániák jogviszonyait állapítják meg. Vonatkozik magára a templomra, pénztárára, a templom belső felszerelésére, az istentiszteletek sorrendjére. Tárgya továbbá: a plébánia fundus instructusa, könyvtára, a területen lévő leányegyházak, oratóriumok, kápolnák, szobrok, keresztek, temetők, iskolák stb., lelkészi jövedelmek, a kegyurak és a földesurak jogai és kötelességei, a lelkész és a hívek közti jogviszony, hívek vallásos és erkölcsi élete, maga a lelkész, az egyház szolgálatában álló világi személyek és különféle jámbor alapítványok. (1747–1846)
VFL I.1.8. Visitationes Canonicae. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek. Tatalmára lásd az Acta et fragmenta sorozatot.(1698–1942)
VFL I.1.10. Acta personalia. Az egyházmegyei papság személyes ügyei, áthelyezések előiratai, információk, kegyuraknak és espereseknek a lelkészkedő papságról szóló jelentései, híveknek személyi ügyekre irányuló kérvényei stb. (1742–1832)
VFL I.1.13. Conscriptiones proventuum parochialium. Javadalmi összeírások 1726-tól 1790-ig szórványosan, 1802-ből, 1848-ból politikai megyék szerint csoportosítva, 1896 évi külön-külön egyes plébániák szerint rendezett csomagokban. Ide sorolhatjuk a 300 Ft jövedelmet el nem érő plébániák összeírását 1852-ből, valamint plébániák földadójának (1850–1860), nem különben a papitized kárpótlására vonatkozó bemondási táblák (1854) kimutatását és végül a veszprémi püspökség jövedelmének szabályozását illető (1811–1816) iratokat. S ide tartozik a plébániai javadalmak újabb összeírása is. (1896–1946)
VFL I.1.14. Conscriptio animarum. Népességösszeírások plébániánként, olykor fíliánként, családok szerint, feltüntetve a családtagok vallását, életkorát stb. (1745–1771)
VFL I.1.15.a Status impopulationis parochiarum. Plébániák népesedési adatai. (1769–1776)
VFL I.1.44. Acta Dioecesana. 1834-től a mai napig tartó, folyószámos iktatással ellátott, a korábbi tematikus rendet felváltó iratsorozat. Az egyes évekhez külön-külön iktatókönyvek tartoznak, ezek alapján lehet keresni. Ehhez segítséget nyújt a kötetek végén található település- (plébánia), (egyházi) személynév, valamint tárgyszó mutató.
VFL I.1.47. Hitéleti jelentések. Újabb kori hitéleti jelentések, statisztikai kimutatások. (1930–1948)
VFL I.2. Acta scholarum. Az egyházmegyei elemi iskolákról és területén lévő gimnáziumok vallásoktatásáról szóló jelentések. Iskolai táblázatok és kimutatások az iskolák állapotáról, katolikus tanítók minősítési lapjai (1833–1947). Tartalmilag ide tartozik az olykor külön (1878–1900 és 1945–1948) kezelt, olykor pedig az egyházmegyei iktatókönyvbe (Acta Dioecesana) felvett, iskolákkal kapcsolatos levelezés is.
VFL I.3.a.16. Testamentaria. (Volt VFL:A 22/16.!) Plébánosok haláláról szóló jelentések, hagyatékainak felmérése, egyházi és világi személyek jámbor alapítványokra irányuló végrendeleteivel kapcsolatos ügyek. (1743–1832)

Veszprémi káptalan levéltára (VFL III.)
VFL III.1.a. Documenta iuris possesionarii. A káptalan földesurasága alá tartozó településekkel, birtokokkal, részbirtokokkal, tizedjogokkal kapcsolatos irategyüttes. Az 1526 előtt keletkezett oklevelek digitális felvétele áll a kutatók rendelkezésére, az ezt követően született iratok kutathatósága egyedi elbírálás alá esik fizikai állapotuk és a kutató latin- és paleográfiai jártasságának ismeretében. A sorozat jegyzékbe vételekor, a 19. század elején két vaskos, kézzel írt kötet készült annak tartalmáról, amely rövid latin nyelvű regesztákban foglalja össze az egyes oklevelek tartalmát. (1079–kb. 1848)

Levéltártörténetileg ide tartozik a veszprémi püspökség birtokaival kapcsolatban keletkezett, hasonló jellegű iratsorozat is (Documenta iura episcopatus Vesprimiensis tangentia). Ennek időhatára szintén magában foglalja a középkort is – amely szintén digitális formában kutatható –, azonban ez a sorozat csak a 17. század végéig tart. Ezt követően tért át ugyanis a püspökség iratkezelése a fentebb említett tematikus iratkezelésre, ennek megfelelően a 18. századtól keletkezett iratok már ilyen, tematikus jellegű csoportokba lettek beosztva (lásd VFL I.).

Az iratok kézbevétele előtt mindenképpen érdemes megismerkedni a megjelent okmánytárak, oklevélkiadások tartalmával. Ezek valamennyi nagyobb könyvtárban megtalálhatóak, s az újabbak az oklevél latin nyelvű szövegén kívül közlik annak rövid tartalmi kivonatát, regesztáját magyar nyelven is. Az egyes kötetek helységnév-mutatója lehet a kutatás megkezdésének alapja.

Plébániai levéltárak (VFL VI.)
A levéltárban az egyes plébániák tulajdonjogának fenntartása és engedélye mellett, letétként elhelyezett egyházközségi levéltárak is kutathatóak.

Az iratok kb. 1860-ig latin nyelvű, szálkás kézírással íródtak, és csak utána magyar nyelvű, ugyancsak kézírással. Természetesen a nyelvekben oda-vissza átnyúlás lehet.
Mindenképpen érdemes még megtekinteni a plébánián az anyakönyveket, ha más mód nincs rá, akkor mikrofilmen a megyei vagy az országos levéltárakban. Az egyes plébániákon található Historia domus, amit ha lelkiismeretesen vezettek, akkor tartalmazza a 19. századtól a plébánia történetét.

Szakirodalmi ajánlás

A kutatás megkezdése előtt érdemes átnézni még az alábbi köteteket is. Ezek helytörténeti témához kapcsolódnak inkább, de a plébánia történethez hozzá lehet fűzni. A 4–12. tétel alatt demográfiai adatok vannak):
(0. Bármilyen helytörténeti munka, ami megjelent a településről.)
1. Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején I–II. Budapest, 1891–1892.
2. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában.
3. Vályi András: Magyarország leírása.
4. Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára.
5. Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787). Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya. 1960.
6. Ludovicus Nagy: Notitiae politico-geographico statisticae inclyti regni Hungariae, Partiumque eidem adnexarum. I. Budae. 1828.
7. Magyarország Helynévtára. A különféle kormányzati ágak szerinti beosztás kimutatásával mint az 1863. év elején fennállott II. A-K. B.- R. – A.- P.
8. Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Szerkesztését vezette és kiadja Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Bp. 1873.
9. A Magyar Korona Helységnévtára. A Főldmivelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi M. K. Minister Úr Ő Nagyméltósága Megbizásából és Az Orsz. Magyar Kir. Statistikai Hivatal felülörködése mellett szerkesztette Kollerffi Mihály. Bp. 1877.
10. A Magyar Korona Országában az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás föbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. A Földmivelési-, Ipar- és Kereskedelemügyi Magyar Királyi Miniszter megbizásával szerkesztette és kiadja Az Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal. II. Kötet. Bp. 1882.
11. A Magyar Korona Országának helységnévtára. Szerk.: Jekelfalussy József. 1888.
12. A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. A Nagyméltóságú Magy. Kir. Kereskedelemügyi Minister Úr Rendeletéből. Szerk.: Jekelfalussy József. Az Országos M. Kir. Statisztikai Hivatal. Bp. 1892.
13. Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950).
14. Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye plébániáinak rövid története. (Kézirat a Veszprémi Érseki Könyvtárban.)
15. Magyarország történeti helységnévtára Veszprém megye (1773-1808). Bp. 1994.
16. Ila–Kovacsics: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964.
17. Magyar Katolikus Lexikon szócikkei az egyes plébániákra vonatkozóan.
18. Vanyó Tihamér: A plébániatörténetírás módszertana. Pannonhalma. 1941. (Különlenyomat a “Regnum Egyháztörténeti Évkönyv” 1940–1941. kötetéből.)
19. A Veszprémi Hittudományi Főiskolán megírt plébániatörténeti szakdolgozatok – metodológiát és az alapkönyveket lehet belőle tanulmányozni.