Magyarpolány

Új sorozatunkban a veszprémi főegyházmegye egy-egy templomát mutatjuk be a levéltárban meglévő fényképek, illetve az 1975-ös egyházmegyei sematizmusban megjelent rövid történeti áttekintés segítségével.

A fényképek 1950-es évek elejétől készültek több hullámban: találhatók köztük közvetlenül a világháborús pusztítást megörökítő felvételek, Kögl Lénárd számvevő fényképalbumából származó, illetve a templomok külső és főleg belső képét az 1960-as évek végén, a II. vatikáni zsinat liturgikus rendelkezései előtt megörökítő, illetve az utolsó, 2015-ös névtár alkalmával rögzített fényképek. A szöveges történeti áttekintés az 1930-as évek óta hivatalosan vagy informálisan létező egyháztörténeti bizottság munkája révén összeállított rövid templomtörténetek, amelyek az 1975. évig rögzítették a templom és plébániája múltját. Szerzői névtelenségbe burkolóznak ugyan a kiadványban, de tudható, hogy Burucs László, Horváth József, Körmendy József, Molnár István, Pfeiffer János, Rajczi Pál és Szöllősi Mihály vettek részt a sematizmus történeti részeinek elkészítésében.

Az elsőként ismertetett magyarpolányi templom apropóját a „polányi passió” adja, vagyis a pünkösd ünnepéhez kapcsolódó, lassan három évtizedes múltra tekintő, középkori passiójátékokat felidéző előadás.

Plébánia- és templomtörténet (1975-ös sematizmus alapján): „III. Béla idejében Polkmár a bakonybéli apátságnak adományozza. Az apátság tulajdona 1543-ig. A török alatt elpusztult. A régi egyház romjai Szent Mór tiszteletére szentelve, az új templom építésekor, 1763-ban még láthatók Németpolány határában egy hegyen. — 1696-ban a zirci apátság birtoka. Előtte Kislődhöz tartozott. Az apátság 1761-ben újjászervezi a plébániát. Felépül az új templom 1763–73 és a plébániaház 1765-ben. Mindkettő műemlékjellegű. A templom titulusa Szent László, mérete 32,6 x 9,8 m. Barokk. Főoltára és két mellékoltára copf stílusban a vidéki késő barokk legszebb emlékei közé tartozik. 1968–71-ben külső felújítást kapott. Búcsú: jún. 27., szept. 15. Szentségimádás napja: jan. 8. Rózsafüzéres nap: szept. 12. Anyakönyv: 1761-től. Hívek száma: 1623 (1634).

A templom északi szomszédságában emelkedő dombon található a Kálvária szoborcsoportozata közel életnagyságú szobrokkal, öt stációdal. A sváb Listner testvérek alkotása, 1780. Műemlékjellegű. A hegycsúcson kálvária kápolna áll a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Építője Wéber zirci kőműves, 1910-ben. Mérete 16x6 m. Neogót.”

A 2015-ös egyházmegyei névtárhoz készült fénykép a plébániatemplomról és a kálvária-kápolnáról

További fényképek elérhetők épülő e-sematizmus adatbázisunkban itt, illetve a kálváriakápolnáról itt. Az oldalon a plébánia egykori lelkipásztorairól is található egy-egy, adatlap.

Karlinszky Balázs