A veszprémi egyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a XIX. század elején

Az alább ismertetendő munka egyháztörténelmi irodalmunkban az egyik első kísérlet egy egész egyházmegye szellemi képének könyveken keresztül történő feltérképezésére. A jegyzéket két tudós szerzetes, Dr. Hermann Egyed premontrei kanonok és Eberhardt Béla piarista tanár készítette, és 1942-ben jelent meg A veszprémi egyházmegye múltjából sorozat 8. köteteként. 
A munkát Kurbély György 1809-től 1821-ig regnáló veszprémi püspök egyik rendelete tette lehetővé. Kinevezésekor elhatározta, hogy kiterjedt egyházmegyéjét alaposan meg fogja ismerni, azonban elképzeléseit a napóleoni háborúk keresztülhúzták, s csak 1815-ben történt meg beiktatása. Tervét Kurbély canonica visitatiók (kánoni látogatások) formájában valósította meg 1815-ben, 1816-ban és 1817-ben, mindegyik évben egyházmegyéjének egy-egy közigazgatási vármegyéjét (Veszprém, Zala, Somogy) járva végig.
Az egyházlátogatások gondos előkészítés után történtek, amelynek során a kérdéseket előre megküldték a plébániáknak. Az előkészítő rendelkezések egyik része volt, hogy a plébánosok kétféle könyvjegyzéket készítsenek: egyet a plébániai könyvtárról, egyet pedig személyes tulajdonban lévő könyveikről. Az összeírás természetesen nem lehetett tökéletes. Problémát jelentett például, ha a plébános nem a működési helyén hunyt el, illetve az is, hogy a szerzetesek által működtetett plébánia könyvei nem annak tulajdonai voltak, hanem a területileg illetékes rendházé.

A veszprémi egyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a XIX. század elején


Ezzel együtt a rendelkezés páratlan kortörténeti dokumentumot eredményezett. A három éven át tartó vizitációk alatt összeírtak 210 plébániát és ugyanannyi plébánost. Ezen információkból állította össze Hermann Egyed és Eberhardt Béla a tematikus gyűjtést, amelyhez hasonló azóta sem készült a veszprémi egyházmegyében. A kétféle jegyzék 14 ezer művet és megközelítőleg 30 ezer kötetet tartalmaz. A könyv első fele témakörönként csoportosítva tárgyalja a katalogizált műveket. Úgy tűnik, a szerzők a listák sorrendjét fontossági sorrendként is kezelték, az összeírt könyveket a következő szempontok alapján elemezték:

  1. Dogmatikai munkák
  2. Filozófiai tankönyvek
  3. Pasztorális kézikönyvek
  4. Biblikus tudományok
  5. Egyházjog
  6. Egyháztörténelem
  7. Teológiai tudománytörténet
  8. Nemzeti történetírás
  9. Világtörténelem
  10. Magyar irodalom
  11. Utazási és földrajzi irodalom

A veszprémi egyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a XIX. század elején

 

A könyv második része tartalmazza a vizitációk során katalogizált könyvek jegyzékeinek felsorolását, Kurbély György könyveinek listáját, valamint a káptalani és a szemináriumi könyvtár állományának kimutatását. A kötet 38562-es, K4826-as és 42027-es raktári jelzetek alatt kutatható a Veszprémi Érseki Könyvtárban, illetve az interneten is elérhető.

Jámbor Tamás