A középkori veszprémi székesegyház a veszprémi várhegyen emelkedő mai főtemplom helyén állt. Falai – a mai Magyarországon egyedülálló módon – közel párkánymagasságig megtalálhatók és tanulmányozhatók a mai épületben, ez adja a templom különleges művészettörténeti és régészeti jelentőségét. 2004-ben a veszprémi Szent Mihály-székesegyházról tudományos dokumentáció készült, melyet az építtető Veszprémi Főegyházmegye rendelt meg a terveket készítő Középülettervező (KÖZTI) Zrt-től. A dokumentáció apropója a főtemplom közelgő homlokzati felújítása volt, amelynek alátámasztásaként egy kiterjedt előtanulmányt és forrásgyűjtést készített Tóth Sándor és Potzner Ferenc. Az olvasó ennek a dokumentációnak a Tóth Sándor, a székesegyház meghatározó jelentőségű kutatója révén 2004-ben készült fejezeteit tarthatja kezében. Tudománytörténeti jelentőségét elsősorban az adja, hogy Tóth Sándor a veszprémi székesegyház építéstörténetét, beleértve a saját itt végzett kutatásait is, sosem dolgozta fel teljességgel. 2007-ben, december 1-én bekövetkezett halála végképp megakadályozta abban, hogy a veszprémi székesegyházról való tudását átadhassa az utókornak. 2004-ben azonban ismét áttekintette korábbi dokumentációit, jegyzeteit, és ezek nyomán egy egységes szerkezetbe foglalt építéstörténetet vetett papírra.