Konferencia-beszámoló: „Erőgyűjtés és újrakezdés" (2018.09.20.)

Erőgyűjtés és újrakezdésErőgyűjtés és újrakezdés – a veszprémi egyházmegye a 17. században címmel szeptember 6-án egyháztörténeti konferenciának adott otthont a Szaléziánum. A rendezvényt a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága szervezte a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola támogatásával, s az idei már az ötödik alkalom volt a testület által rendezett tudományos szimpóziumok sorában. A rendezvényt dr. Márfi Gyula érsek nyitotta meg, aki kifejtette, hogy minden elismerést megérdemelnek azok a korabeli személyek, akik az egyházmegye legsötétebbnek tekinthető korszakában mindent megtettek a hitélet újjászervezéséért és a kereszténység megmaradásáért.

A rendezvény célja az volt, hogy az előadások segítségével bemutassa, hogyan teremtődtek meg a 17. század eleji mostoha állapotból a 18. századi katolikus restauráció lelki, szervezeti és anyagi alapjai. Fazekas István a 17. század veszprémi püspökeinek pályaképe alapján vázolta a veszprémi püspökség korabeli jelentőségét, szerepét. Tusor Péter a vatikáni források között megtalálható, a püspökkinevezéseket megelőző ún. processusok forrásértékét méltatta az adott személyre vonatkozó, máshol megőrzött dokumentumokkal összevetve. Dénesi Tamás az egyházmegyében a paphiány miatt egyházi szolgálatot vállaló licenciátusok működését világította meg a rájuk csak nagyon elszórtan fennmaradt adatokkal. Egy-egy esettanulmány mutatta be az egyházmegyében egyébként több helyen megtelepedett jezsuita rend kanizsai állomásának bő egy évtizedes eseményeit Siptár Dániel, illetve a dunántúli reformáció központjának számító Pápa város felekezeti küzdelmeit Hermann István tolmácsolásában. Tavalyi előadását, amelyben a 16. századi egyházmegyéhez köthető templomépítészetnek a reformáció megjelenésével történt változásait mutatta be Pátkai Ádám Sándor régész, ezúttal a 17. század vonatkozásában tekintette át témáját. Az előadások sorát Molnár Antal zárta, a ki a szomszédos, etnikai-nyelvi alapon stabilan prosperáló zágrábi egyházmegye Dráván inneni ambícióit tárta a hallgatóság elé, amellyel majd a 18. században Padányi püspöknek kellett leszámolnia.

A konferencia előadói között szerepelt több megyei és egyházi közgyűjtemény korszakkal foglalkozó munkatársa, illetve az ELTE és a PPKE oktatói, valamint az MTA BTK Történettudományi Intézet történészei. A rendezvényen elhangzott előadásokat a szervezők ígérete szerint tanulmánykötetben tárják majd az érdeklődők elé. Így történt ez a 2017. évi konferencia anyagával is, amelyet Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században címmel az idei programba illesztve mutattak be a közönségnek. Sor került még két további könyvismertetésre is: az egyházmegye második világháborús veszteségeit bemutató forráskiadvány idén megjelent második részét („Püspök urat is őrizetbe veszem”), amely az előbbi kötethez hasonlóan ugyancsak a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár gondozásában látott napvilágot, illetve az Országos Széchényi Könyvtár és a zirci Reguly Antal Múzeum kiadásában megjelent Dubniczay István hantai prépost, a zirci ciszterci apátság mecénása című köteteket mutatták be. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósította meg a Veszprémi Főegyházmegye.

NKA