A levéltár tevékenységi köre szerint őrzi a püspökségre és a székeskáptalanra vonatkozó dokumentumokat és biztosítja ezek fennmaradását, felügyeli a Veszprémi Érsekség fenntartásában működő közcélú intézmények iratkezelését, közérdekű adatot szolgáltat és kutatószolgálatot tart fenn, valamint közművelődési és tudományos munkát folytat.

Gyűjtőkör

A levéltár gyűjtőkörébe tartozik a mindenkori egyházmegye területe, amely az idők során több változáson ment keresztül. Megalapításától a 18. század végéig a veszprémi püspökség a Dunántúl középső sávján, a Dunától a Dráváig húzódott, s magában foglalta Fejér, Pilis, Somogy, Veszprém és Zala vármegyéket. 1777-ben a szombathelyi és a székesfehérvári püspökségek létrehozásával Zala megye nyugati része az előbbi, míg a Veszprém megyétől keletre fekvő területek az utóbbi egyházmegyéhez kerültek. Kisebb korrekció révén ugyanekkor a győri püspökség Veszprém megyében található pápai esperesi kerülete a veszprémi püspök joghatósága alá került. Az első világháborút követő országhatár változások nem érintették az egyházmegyét, azonban az évezred utolsó évtizedében újabb jelentős változások történtek. 1993-ban II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű apostoli konstitúciója rendezte a Trianon óta változatlan hazai egyházi határokat, és Veszprémet érsekség rangjára emelte. A veszprémi főegyházmegye Balatontól délre fekvő területeiből létrejött ugyanakkor a kaposvári püspökség. A főegyházmegye joghatósága az új területi beosztás szerint ma Veszprém megyére, illetve Zala megye mintegy harmadára és néhány szomszédos településre terjed ki.

Az iratanyag feldolgozása

A törvényi előírásoknak megfelelően levéltárunk gondoskodik az őrizetében lévő iratok biztonságáról, és a kutatás megkönnyítése érdekében nyilvántartásokat vezet azokról. Az elmúlt évtized legégetőbb feladata intézményünkben a meglévő levéltári állomány revíziója, s ennek kapcsán az új levéltári fond-, állag- (és sorozat-) jegyzék kialakítása volt. A püspöki levéltárak (I–II. fondcsoport) esetében a meglévő segédletek miatt sok esetben valóban csak az iratok revízióját kellett elvégezni, a káptalani levéltárak (III–IV. fondcsoport) esetében azonban teljesen új struktúra kigondolására, illetve új sorozatok felvételére volt szükség. Ugyancsak újonnan regisztráltuk a már levéltárunkban lévő rendezetlen egyéb iratsorozatokat is, így a hagyatékokat, gyűjteményeket, kéziratokat, és az utóbbi másfél évtizedben levéltárunkba került espereskerületi és plébániai levéltárakat is. A feldolgozás során kiderült, hogy levéltári állományunk a korábban regisztrált mennyiség több mint kétszeresét, 665 iratfolyómétert tesz ki.

További feladatunk a gyakrabban kutatott állagok és sorozatok közép-, illetve adott esetben darabszintű segédleteinek elkészítése. Ez kapcsolódik a levéltári digitalizálás előkészítéséhez. Mindezzel párhuzamosan zajlik az állományvédelmi szempontoknak is megfelelően a 18. századi szálas iratanyag sorozatonkénti lajstromozása, és a korábbi fraktúr csomókban, félbehajtva őrzött iratok savmentes dobozban, kihajtott állapotban történő elhelyezése.

Kutatószolgálat

Levéltárunk nyilvános magánlevéltárként a hatályos jogszabályok alapján és az egyházi előírások betartásával kutatható. A kutatásokra heti két nap áll a kutatók rendelkezésére. Kutatótermünket közösen használjuk a Veszprémi Érseki Könyvtárral, ezért az esetleges kényelmetlenségek elkerülése érdekében előzetes regisztrációt kérünk az érkezőktől. A díjtalan levéltári kutatás állampolgári jog, amely a levéltári kutatóhelyiségben történik a kutatási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A kutatószolgálatot ellátó levéltárostól a kutatók tájékozódhatnak a kutatás elkezdéséről, szabályairól, illetve reprográfiai szolgáltatásokat igényelhetnek a mindenkori szolgáltatási áraknak megfelelően.

Állományvédelem

Raktáraink az intézményünknek helyet adó érseki palotában találhatók. Az épület koránál és jellegénél fogva jobbára biztosítani tudja a raktárakban a megkívánt klimatikus viszonyokat. A 19. századot megelőző iratainkat klimatizált helyiségben tároljuk. Középkori okleveleink digitalizált formában a világhálón is elérhetők, ezért csak minősített esetben kerülhetnek ki raktárainkból. Folyamatban van a függőpecsétes oklevelek egyedi méretű dobozban történő elhelyezése. A 18–19. századi dokumentumok feldolgozásukkal párhuzamosan kerülnek át savmentes papírból készült levéltári dobozba.

A legveszélyeztetettebb iratok, kötetek megmentése restaurátorok bevonásával részben saját, részben pályázati forrásból történik. A kötetek restaurálási eljárása során sor kerül ezek digitalizálására is.

Közművelődés és tudományos munka

A közművelődési tevékenység keretében levéltárunk kiállításokat, ismeretterjesztő előadásokat és tudományos konferenciákat, illetve – előzetes időpont egyeztetetéssel – a közoktatásban résztvevők számára levéltári órákat, valamint az érdeklődők részére levéltári vezetéseket szervez. A Veszprém Megyei Levéltár munkatársaival közösen kidolgozott levéltári óra alkalmával a diákok bepillantást nyerhetnek a középkori oklevélkészítés rejtelmeibe, illetve a foglalkozás második részében saját oklevelüket írhatják meg, amit az általuk készített pecsétnyomóval „hitelesítenek”. Több éve nagy sikerrel veszünk részt a Kulturális Örökség Napjai országos rendezvénysorozatán, amelynek során az érdeklődők a levéltár helyiségeibe és a levéltárosi munkába pillanthatnak be.

Mint tudományos intézmény, levéltárunk tudományos igényű kiadványokat is megjelentet. Több mint nyolcvan éves a Veszprémi egyházmegye múltjából című kiadványsorozat, amely az egyházmegye, és ezen belül természetesen Veszprém múltjának feltárását tűzte ki célul. 2013-ban dr. Márfi Gyula érsek újjáalapította a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottságát, amelynek intézményünk munkatársai is tagjai. A munkacsoport célul tűzte ki, hogy a levéltári forrásokra támaszkodva egy-másfél évtizeden belül elkészülhessen a veszprémi egyházmegye történetét tudományos igénnyel feldolgozó kiadvány.