M. Tóth Antal: A veszprémi székesegyház XVIII–XIX. századi zenéje. Veszprém, 2007. (A veszprémi egyházmegye múltjából 19.)

 A szerző feldolgozta a veszprémi érsekség, korábban püspökség könyvtárának mintegy 2600 művet tartalmazó 18–19. századi, túlnyomórészt egyházzenei kottagyűjteményét. Megkísérelte a műveket és a zeneszerzőket pontosítani. A tanulmány fő, 170 oldalas fejezete az azonosított komponisták életrajzi adatait tárgyalja, részletes irodalom jegyzéket ad és zeneszerzőnként sorolja fel a Veszprémben található alkotásokat, közölve azok legfontosabb adatait.

A szerzői szándék annak igazolása, hogy – hasonlóan a nagyobb magyarországi (Győr, Pécs, Eger, Nagyvárad, Nyitra) és közép-európai egyházi központokhoz – a 18–19. században Veszprémben is olyan szerzők műveit adták elő, akik a legjobb nemzetközi zeneművészetet képviselték A zenélési gyakorlat feltételezett egyoldalú Bécs-központúságát a kutatások nem igazolták, hiszen egyaránt megtalálhatók a veszprémi kottatárban a német (különösen a bajor és a sziléziai), a francia, az olasz, a cseh, a morva komponisták, osztrák kolostorzenészek művei. A zeneirodalom legnagyobb mesterei mellett gazdag a gyűjtemény a saját korukban elismert, de méltatlanul elfelejtett „kismesterek” alkotásaiban. A kottatárban különösen sok olyan zenemű található, amelynek szerzője magyar volt, vagy Magyarországon alkotott.

A kötet fő célja módszertani segítségnyújtás azok számára, akik a kottatárat kutatni, a benne lévő műveket bemutatni kívánják.