A templom homlokzata napjainkban
Aszófő központjában áll a délkelet–északnyugati tájolású, klasszicizáló késő barokk templom, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentéllyel, főhomlokzatán gúlasisakkal fedett, óraíves párkányú toronnyal, egy-egy íves, volutába csavarodó féloromzattal. A szentély délnyugati oldalán sekrestye található. A templom hajójának és tornyának falfelületeit kettős tagolású pilaszterek osztják fel, és cseppdíszes övpárkány, a harangszinten pedig táblás mezők díszítik. A félköríves főhomlokzati nyílások közül a főbejárat egy visszalépcsőzött lemezekből álló profilú, immár klasszicista ízlésű kőkeretes ajtó. A három, hevederekkel tagolt csehsüveg-boltszakaszos hajóhoz csehsüveg-boltozatos szentély kapcsolódik. Karzatalja három félköríves nyílással néz a hajótér felé, falazott mellvédje középen domború, kétoldalt homorú íves. A padlót kelheimi lapok borítják.
A templom főbejárata
A szentély falán egy újabb festés látható, mely a Szentháromságot ábrázolja. A barokk, fából készült, restaurált, enyhén ívesen kihajló főoltárépítményt középen felnyíló timpanon koronázza, közepén sugárkoszorúban istenszem. Az oltárépítményt kétoldalt egy-egy kompozitfejezetes oszlop fogja közre. A főoltárkép 1834-ben készült, Pesky József alkotása. A fehér lovon ülő szent király a jobbjában tartott lándzsával a sziklába szúr, és vizet fakaszt belőle. Az erősen restaurált fa szószék szintén az 1830-as évek munkája lehet. A csehsüveg-boltozatos sekrestyébe egy tagolt szalagkeretes ajtón lépünk be, onnan vezet fel lépcső a szószékre. Az ajtók dobozzárjai szintén építés korabeliek. A templomot 1832–1834 között emelték, ennek – és az építtető tihanyi bencés apátságnak – emlékét őrizte meg a karzat mellvédjén található kronosztikon is: fILIaLIs abbatIa tIhan In honoreM / sanCtI LaDIsLaI eXtrVXerat (1834).
A főoltárkép
Aszófő temploma nem előzmény nélküli. A Tihanyi-félsziget és környéke a középkor folyamán a tihanyi monostor birtokának számított. Az e birtokhoz tartozó falvakról 1211-ben készült egy összeírás, ebben említik először Aszófőt, amelynek helye a mai település északi szélén kereshető. A fogalmazvány név szerint felsorolja a lakosokat is, akik földműveléssel, szőlészettel foglalkoztak. A falu templomáról a 14. század első évtizedeiből származnak az első adataink, de pontos helyét, kinézetét nem ismerjük, mert a kora újkorban elpusztult.
A templom a karzatról nézve
Ezután a tihanyi apátság új helyen új templomot kezdett építeni Szent László király tiszteletére, ami 1768-ban készült el teljesen. Itt szolgált Fuxhoffer Damian bencés szerzetes és pap, a Monasteriologia Regni Hungariae című, 1803-ban kiadott mű szerzője, aki elsőként készített topográfiai igényű feldolgozást magyarországi monostorokról. Fuxhoffer célja először az volt, hogy emléket állítson a bencés rendnek, amelyet – hasonlóan a többi rendhez – nem sokkal korábban oszlatott fel az uralkodó, II. József. Később munkáját más szerzetesrendekre is kiterjesztette. „Magamra vállaltam a fáradságos munkát, ebben a helyzetemben, ahol is plébánosi hivatalt látok el, és mi több, a szükséges eszközökben hiányt szenvedtem.” – írta előszavában. Amikor fél évszázaddal később Czinár Mór a Monasteriologia második, bővített kiadását előkészítette, ehhez a mondathoz külön lábjegyzetet is fűzött: „Írta ezt a szerző akkor, amikor még nem állították vissza a szerzetesrendeket, minden levéltár, minden könyvtár nélkül, Aszófő faluban, ahol akkor a plébániát és a Balaton melletti füredi kerület alesperesi teendőit vitte.”
A 18. századi templom hamarosan szűknek bizonyult, így 1834-ben lebontották. Ekkor már épülőfélben volt a mai templom – az előzőtől mindössze húsz lépés távolságra –, és még ez évben fel is szentelték, szintén Szent László király tiszteletére. A régi templomból áthozták az oltárt, ami ekkor kapta a már említett új oltárképét.
Az Immaculata-szobor
Később a templom további berendezéssel gyarapodott. Az Immaculata-szobor a szignója alapján a Stuffleser cég műhelyéből került ki az 1890-es évek közepén. Ezzel, illetve az alatta lévő historizáló mellékoltárral (1883) átellenben áll a Jézus Szíve-mellékoltár (1916), amely a Rétai és Benedek cég munkája. A karzaton található orgona a 19. század vége felé készült a szombathelyi Halper János révén. 1981-ben Ther Antal közreműködésével felújították a tetőt, majd 2008-ban Jeney Zoltán és Szalay György készítettek restaurálási tervet a Szűz Mária-, illetve a Jézus Szíve-mellékoltárokra.
A falazott orgonakarzat mellvédje
Fülöp András