A napokban kerültek fel e-kutatás oldalunkra a levéltárunkban őrzött és kutatható, 1895 és 1925 között keletkezett egyházmegyei anyakönyvi másodpéldányok (VÉL I.1.24.a.) digitális fényképei. Ezzel összesen mintegy 200.000 felvétel áll az online anyakönyvi kutatást végzők rendelkezésére.

A sümegcsehi és szentkirályszabadjai eredeti anyakönyvekkel (és plébániai levéltár-töredékekkel: VÉL VI.133., illetve VÉL VI.139.) bővült a helyben kutatható eredeti anyakönyvek sora. A matrikulák kiegészített listája elérhető itt. Ezzel párhuzamosan kiegészült a mihályfai plébánia (VÉL VI.86.) iratanyaga is.

Impavide inter ruinas, A veszprémi egyházmegye 1945 és 1972 között címmel augusztus 24–25-én egyháztörténeti konferenciának adott otthont a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola. A rendezvényt a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága szervezte és immár a harmadik volt a sorban a testület rendezte tudományos szimpóziumok között. A rendezvényt dr. Varga István rektor nyitotta meg, a fővédnöki köszöntőket dr. Márfi Gyula érsek és Némedi Lajos alpolgármester mondta el. A konferencia címéül Bánáss László püspök (1945–1949) latin jelmondatát választották a szervezők.

Tisztelettel hívunk minden érdeklődőt a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága által 2016. augusztus 24–25-én szervezendő tudományos konferenciára, amelynek címe: „Impavide inter ruinas". A veszprémi egyházmegye 1945 és 1972 között". A rendezvényen új, máshol még nem publikált kutatási eredményeket tartalmazó előadások hangzanak el, amelyek a püspökség életét mutatják be a jelzett időszakban. A konferencia előadásai között megtalálhatók az egyházmegye kiemelt jelentőségű, „szocialista” városainak életét, az egyházmegye kormányzását, püspöki és egy jellemző plébánosi életpályát, illetve az állami szerveknek a püspökség életére gyakorolt hatását bemutató előadások, valamint a hívek hitéletét és vallásgyakorlási színtereit tárgyaló referátumok.

A 18. századi aulai alkalmazottaknak (is) több felé kellett figyelemmel lenniük. Egyikük bizonyára soká kereshette elhagyott lúdtollait, amelyeket most, negyed évezreddel később a restaurátor talált meg egy összeírás félbehajtott ívei között. Reméljük, hogy a pennák hiánya miatt a nótáriust nem marasztalták el…