A projekt célja létrehozni a veszprémi r.k. egyházmegye templomainak tudományos adatbázisát, és megkezdeni ezek részletes építészettörténeti vizsgálatát. A kutatás a mai egyházmegyére terjed ki, de egymásra épülő, egyre mélyebb fázisokból áll, előkészítve a későbbi, teljességre törekvő feldolgozást. Kiterjed az építészettörténet módszereivel vizsgálható, eltérő jogállású és funkciót ellátó kápolnák, plébánia- és szerzetesi templomokra a 10-11. századtól a jelen korig. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósul meg 2020. december 1 és 2025. június 30. között.

 

Megjelent projektzáró konferenciánk tanulmánykötete (2024.10.21.)

TanulmánykötetA Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ szervezésében 2024. szeptember 26-án a Veszprémi Érseki Főiskolán megrendezett konferencia anyagát tartalmazza most megjelenő kiadványunk. Címe: Egyház-látogatás. Helyzetkép, kérdések, tanulságok a veszprémi római katolikus egyházmegye templomainak adatgyűjtése nyomán; a kötetet Jankovics Norbert szerkesztette.

Konferencia és kiállítás szeptember 26-án (2024.09.13.)

A Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Központtal örömmel meghívja az érdeklődőket az Egyház-látogatás. Helyzetkép, kérdések, tanulságok a veszprémi római katolikus egyházmegye templomainak adatgyűjtése nyomán című konferenciájára és a Szentelt helyek című kiállításának megnyitójára.
A konferencia időpontja: 2024. szeptember 26. 9:30–16:20
A kiállítás megnyitója: 2024. szeptember 26. 9:30
A konferencia helyszíne: Veszprémi Érseki Főiskola, 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2.
A kiállítás helyszíne: Veszprémi Érseki Főiskola, Aula

Az Év Levéltári Kiadványa 2023, I. helyezés (2024.04.15.)

Év Levéltári Kiadványa 2023A Magyar Levéltárosok Egyesülete által alapított Év Levéltári Kiadványa 2023 díjak versenyen a Ismeretterjesztő kiadványok kategóriában I. helyezést ért el kiadványunk, a Jankovics Norbert szerkesztésében megjelent Veszprém város templomai / Churches of Veszprém című kötet.
Az ünnepélyes díjátadóra 2024. április 12-én 10 órától került sor Budapest Főváros Levéltárában (1139 Budapest, Teve utca 3-5.). Köszöntőt mondott Dr. Kenyeres István, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke  Kötetünket – és valamennyi díjazott kiadványt – Dr. Csorba László egyetemi tanár méltatta.

Konferenciafelhívás (2024.01.30.)

Egyház-látogatásEGYHÁZ-LÁTOGATÁS
Helyzetkép, kérdések, tanulságok a veszprémi római katolikus egyházmegye templomainak adatgyűjtése nyomán

A Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár, mint projektgazda és a Magyar Építészeti Múzeum Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ 2024 szeptemberének végén rendezi meg a „Veszprém megyei templomok adatbázisa” című, 2020–2024 között megvalósuló OTKA K pályázat (K 134806) záró konferenciáját Veszprémben. A rendezvényen a kutatócsoport tagjai számolnak be a munkák során kirajzolódott új kutatási irányokról, témákról, tanulságokról, illetve várjuk előadóként mindazok jelentkezését, akik a projekt témájában (templomépítészet, egyházművészet, levéltári forráskutatás, művészettörténet, műemlékvédelem) és különösen az alábbi témakörökben új kutatási eredménnyel tudnak jelentkezni, elsősorban a veszprémi egyházmegye Balatontól északra eső területeit érintően

Megjelent új tanulmánykötetünk (2023.11.29.)

MűhelykonferenciaA Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ szervezésében 2022. szeptember 27-én a budapesti Walter Rózsi villában tartott konferencia anyagát tartalmazza most megjelenő kötetünk. Intézményünk 2020 decemberében kezdett bele négy éves OTKA K programjába, amely a Veszprém megyei templomok adatbázisa címet viseli.

A veszprémi püspökség 1850–1917 között – egyháztörténeti konferencia szeptember 28-án (2023.09.15.)

Egyháztörténeti konferenciaEgyházmegye-történeti konferenciasorozatunkban ezúttal a szabadságharc végétől az első világháború utolsó előtti évéig ig járják körül előadóink az eseményeket. A korszakban három püspök állt az egyházmegye élén: Ranolder János (1849–1875), Kovács Zsigmond (1877–1887) és Hornig Károly (1888–1917). A három személyiség három igen eltérő környezetben vezette a püspökséget. Ranoldernek egyszerre kellett szembenéznie a szabadságharc után a papságra is kiterjedő megtorlással és egyúttal a dualista állam struktúráinak kiépülésével. Kovács átmeneti évei a csendes építkezés jegyében teltek, míg Horniggal egy nagy formátumú, nemzetközi hírű főpásztor vette kézbe az irányítást. Utóbbihoz nagyszabású építkezések, egyházi közigazgatási reform, a művészetek és a tudomány mecenatúrája kapcsolóik, nem mellesleg ő koronázta meg az utolsó magyar királynét, Bourbon Zitát is. A korszak egyúttal a magyar királyság utolsó fénykorával esik egybe, a polgárosodás korszakával, amely nemcsak politikai és teológiai értelemben jelentett kihívást a püspökség számra, de régen nem látott lehetőségek nyíltak meg a hívek és a püspökség intézményeinek fejlődése és többrétűvé válása előtt.