2020 nyarának végén rendeztük meg a veszprémi püspökség középkorával foglalkozó egyháztörténeti konferenciánkat. A rendezvényen elhangzott előadások tanulmánnyá szerkesztett változata kiadványsorozatunk 38. tagjaként most érkezett meg a nyomdából.

A kiadvány hátlapi szövegéből: "Amikor az oszmánok 1552-ben meghódították Veszprémet, nemcsak a dunántúli végvárvonal egy erősségét vehették birtokukba, hanem az egyik legkorábbi alapítású magyarországi püspökség központját is. A fél évezreden keresztül virágzó veszprémi egyházmegye hazai viszonyok között páratlan sűrűségű plébánia- és szerzetesrendi hálózatával lefedte a keresztény gyökerekkel rendelkező Dunántúl legnagyobb részét, püspökei meghatározó tényezői voltak nemcsak királyné-koronázó joguknál fogva a középkori magyar királyság kormányzatának, az egyházmegye székhelye pedig szellemi javaival, illetve épített és művészi kincseivel a hazai kultúrtörténet megkerülhetetlen tényezőjének számított. A veszprémi egyházmegye ezen virágzó periódusát mutatja be tanulmánykötetünk négy tematikus egység: a veszprémi püspökök, a külföldi kapcsolatok, az írásbeliség és az egyházi topográfia köré szerkesztve."