Veszprém egyik magaslati pontján, az egykor Temetőhegynek nevezett domb tetején áll a városkép jellegzetes eleme, a Szent László-templom. Akár a vár északi kilátópontjáról tekintünk északnyugat felé, akár a környező dombokról a város irányába, mindenhonnan jól látható kiemelkedő homlokzati tornya.

A veszprémi Szent László-templom (Fotó: Mudrák Attila, 2021.)

Oldalhomlokzata a hajó boltozott belső terének megfelelően három szakaszra tagolt; nyújtott, sokszögzáródású, támpillérekkel ellátott szentélye pedig, melyhez az egyik sekrestye csatlakozik, valamivel alacsonyabb és keskenyebb. Híd felőli oldalhomlokzatának kiegyensúlyozott ritmusát falpillérek, a köztük lévő falmezőkben nyíló karcsú páros ablakok, illetve az azt lezáró ívsoros párkány adja. A másik oldalon feltehetően mindig is csak vakablakok voltak hasonló elrendezésben. A templom fordított tájolású, szentélyével szokatlan módon nem kelet felé néz.

Látkép a városról nyugatról (Fotó: VFL, archív)

E helyen a középkorban a Szent Margit-szeg nevű településrész terült el, amelynek Antiokhiai Szent Margitról nevezett temploma a török korban romossá vált. Maradványai helyén a 18. században kis barokk kápolnát emeltek, amely még a 19. századi látképeken is jól azonosítható: egyhajós, kis fatornyán barokk hagymasisakkal ellátott épület volt. Így örökítette meg Berken János 1818-as rajza nyugat felől távolabbról, illetve Ludwig Rohbock – 1856 és 1863 között Magyarországon készült látképeinek sorában – északnyugatról.

Rohbock 19. század közepi metszete (Fotó, LDM, 2023.)

A középkori és barokk előzmények után, feltehetően azok mellett épült fel 1901–1902 között dr. Fejérvári József prelátus kanonok kezdeményezésére, Jüttner Kálmán tervei alapján a ma álló templom. Kivitelezője id. Csomay Kálmán volt. Míg a homlokzat visszafogott, bélletes kapuja szerényen idézi a középkori formákat, addig a belső a korszak ízlésének megfelelően historizáló, azaz történeti stílusban –  különböző középkori stílusjegyeket egymás mellett megidézve – gazdag kialakítást kapott. A boltozatok és falak ornamentális díszítésének festője a pesti Altenbuchner Henrik volt, a hajó jobb oldalán az ablakok nélküli falmezőkbe Szűz Mária mint Patrona Hungariae, Szent József és Szent István falképét Graits Ede pécsi akadémikus festő készítette, a lourdes-i jelenet pedig Steiner Rudolf székesfehérvári festő műve. Ma ezen első kifestés képeinek egyike sem látható.

A főoltár az 1970-es években (Fotó: VFL, archív)

A belső tér kiemelkedő színvonalú alkotása volt a szentély festett üvegablaka, melyet Róth Miksa, a korszak legelismertebb üveg-
és mozaikművésze készített. Írott adatot egyelőre nem ismerünk arra nézve, hogy az egyetlen ismert, oltárképként is szolgáló Szent László-üvegen kívül készített-e a templomban más üvegablakot. A főoltár mestere a századforduló egyházművészetének termékeny alkotója, a kaposvári származású Hudetz József volt. Márványoltára eredeti alakjában az oszlopokkal tagolt asztal felett árkádíves retablóval, középen szentségházzal és azon elhelyezett márványcibóriummal készülhetett. Feltűnő a hasonlósága a budapesti központi szeminárium kápolnájának egykori oltárával. Nem tudjuk, hogy a veszprémi oltárnak volt-e szintén gúlasisakja, mivel az oltár eredeti állapotát mutató ábrázolás egyelőre nem ismert (Szent László szobra későbbi). Hudetz faragta a mára elbontott szószéket és egy szobortalapzatot is.

A szentély a legutóbbi felújítás idején (Fotó: Mudrák Attila, 2021.)

A templom 1941-ig a székesegyházi Szent Mihály-plébániához tartozott, ekkor emelte a káplánságot plébániai rangra Czapik Gyula püspök. A templom 20. századot megelőző történetét ezért a székesegyház akkori káplánja, Strausz Antal dolgozta fel és jelentette meg a Veszprémi Hírlapban 1902-ben. A templom elődjének, a középkori Szent Margit-templomnak maradványai ennél sokkal korábbi időkre nyúlnak vissza. Régészeti feltárás a területen nem volt, földmunkák, illetve az 1966-os felújítás során került elő néhány korai, 11–12. századra keltezhető román kori szalagfonatos töredék. E középkori templom helyét, nagyságát, elrendezését nem ismerjük.
Nem sokkal a plébániaalapítást követően, 1942–1943-ban került sor a templom első átalakítására. Az eredetileg nyitott árkádívekkel nyíló sekrestyéket lehatárolták, a szószéket áthelyezték. A középső ablakból az üvegablakot kiemelték, a nyílást megnyújtották, befalazták, aranymozaikkal burkolták. Az így kialakított fülkébe került Szent László carrarai márvány szobra 1943 pünkösdjén. A főoltárt úgy alakították át, hogy három lépcsőfokkal megemelve cibóriumát – amely szintén aranymozaikot kapott – kissé hátrahelyezték, így az vált a szobor talapzatává. A Szent László-szobor alkotója Krasznai Lajos volt. Ugyanekkor készítette a jobb oldalon álló Jézus Szíve-szobrot, és talán ekkor Szűz Mária, valamint a karzataljban Kis Szent Teréz márványszobrait. (Krasznai sokat dolgozott a veszprémi püspökség számára, alkotásain még az 1950–60-as években is a háború előtti formavilágának jellemzőit látjuk.)

Szent Erzsébet-üvegablak (Fotó: Mudrák Attila, 2021.)

A szentély két eredeti szélső ablakáról nincs adatunk. A ma látható modern színes üvegeket a feliratukban is megnevezett 1954-es Szűz Mária-emlékévben készítették. Ezeken balra Szent Erzsébet a köpenyében rózsákkal, jobbra Szent Margit kezében liliommal látható.
1956-ban elektromos zárlat okozott tüzet az épületben. A kormos falak felújítása során, szignója szerint 1959-ben festette „Károly Gy.” az oldalfal ma látható nagy méretű jeleneteit a veszprémi kötődésű Árpád-házi szentek alakjával. A többi falfelületet, boltozatokat azóta egyszínű festéssel többször megújították, amely alatt minden bizonnyal ott rejtőznek még a századforduló ornamentális és figurális részletei. Ahogy megvannak még a hajó kelheimi burkolata és a tagozatok stukkóból képzett fejezetei, illetve a karzatot tartó oszlopok márványt imitáló kiképzése is.
1966-ban homlokzatfelújítás és a villamoshálózat korszerűsítése történt meg. Ekkor fedezték fel a leselejtezett régi üvegablakot, amit akkor a sekrestye – valamivel kisebb – ablaknyílásába állítottak be. Átalakítások történtek a szentélyben is, ekkor leplezték el a Szent László-szobrot és állítottak nagy méretű feszületet az oltárra, ahogyan azt gyakran látjuk az archív fényképeken.

Szent Erzsébet-üvegablak (Fotó: Mudrák Attila, 2021.)

2021 karácsonyára készült el a templom felújításának első szakasza, a szentély megújítása. Az új kifestésen túl a leglátványosabb elem a főoltár visszaalakítása volt, amelynek során a Szent László-szobor leemelésével, a befalazott középső ablak újranyitásával a Róth Miksa-féle Szent László-üvegablak visszakerült eredeti helyére. 2022-ben egyes családok adományából a hosszház ablakaiba új színes üvegek kerültek.

Simon Anna