Könyvbemutató Kaposvárott (2025.09.24.)
1777-ben, a dunántúli római katolikus püspökségek területének rendezése, valamint a szombathelyi és székesfehérvári püspökségek létrehozása eredményeképp az ősi, „Drávától a Dunáig” húzódó veszprémi egyházmegye területe is megváltozott. Az ekkor kinevezett Bajzáth József püspök egyik első feladata volt a új viszonyok közti egyházi struktúrák, illetve a hívek számba vétele és értékelése. 1778-1779-ben ezért végiglátogatta egyházmegyéjét, amely három vaskos vizitációs kötetet eredményezett a somogyi, veszprémi és zalai főesperességek plébániáiról.
Most adunk hírt arról, hogy még tavaly év végén a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott OTKA K típusú, "Veszprém megyei templomok adatbázisa" című projektünk keretében elkészült új forráskiadványunk. A kötet a veszprémi Szent Mihály-székesegyház és a veszprémi székeskáptalan egyházlátogatási jegyzőkönyveinek összesen hét szövegét tartalmazza. A kiadvány négy 18. századi – 1739, 1746, 1761 és 1780 – latin szövegéhez a Pfeiffer János által készített magyar fordításokat is tartalmazza.
A középkori veszprémi székesegyház a veszprémi várhegyen emelkedő mai főtemplom helyén állt. Falai – a mai Magyarországon egyedülálló módon – közel párkánymagasságig megtalálhatók és tanulmányozhatók a mai épületben, ez adja a templom különleges művészettörténeti és régészeti jelentőségét. 2004-ben a veszprémi Szent Mihály-székesegyházról tudományos dokumentáció készült, melyet az építtető Veszprémi Főegyházmegye rendelt meg a terveket készítő Középülettervező (KÖZTI) Zrt-től.