Veszprém megye templomainak adatbázisa – „OTKA” Kutatási pályázat (2020.12.11.)

Templomi adatbázisIntézményünk befogadója a négy éves időtartamú, 2020. dec. 1 és 2024. nov. 30. között megvalósítandó „Veszprém megye templomainak adatbázisa” című OTKA K pályázatnak.

A kutatás célja létrehozni a veszprémi római katolikus egyházmegye templomainak adatbázisát. Az egységes szempontok alapján leírt épületek és jellemzőik az interneten elérhető adatbázisban kereshetők és összehasonlíthatók lesznek, ezáltal egyszerre biztosítanak információkat az érdeklődők széles körének. A projekt eredményeit mind a helyben lakó hívek, a helytörténet iránt érdeklődő lakosság, mind a turizmus-idegenforgalom, valamint a tudományos kutatók is hasznosíthatják.

Az adatbázis többszintű és bővíthető lesz, jelentős mennyiségű archív-, műszaki-, és fényképi ábrázolást tartalmaz, és magában foglal másként nehezen hozzáférhető kutatási anyagokat, kéziratokat, rajzokat. Az „alapszintű”, közel kéttucatnyi adattípust rögzítő leíráson túl (kb. 400 templom) „középszintű” adatfelvételt is terveznek, amely egy területileg körülhatárolt mintában, a veszprémi és környéki templomcsoportról (kb. 70 db épület) többlettartalmat, történeti- és művészettörténeti információkat nyújt. Ezen felül, néhány jelentősebb templom – a veszprémi székesegyház és a ferences templom, a zirci apátsági templom – esetében egy-egy korszakra nézve teljes körű feldolgozást terveznek, melynek eredményeként egyrészt forráskiadványokat, másrészt építészettörténeti köteteket, illetve egyes korszakokra nézve összefoglaló történeti, építészettörténeti tanulmányokat kívánnak megjelentetni – többek közt a 18. század első feléből, illetve a 20 századból.

A tervek szerint a 4 év alatt összesen 3 kötetet jelentetnek meg, köztük egy módszertani konferencia tanulmánykötetét, továbbá kisebb, művészettörténeti, történeti tárgyú tanulmányokat és forráskiadásokat; valamint előkészítenek 4 kötetet kiadásra.

A vizsgált épületek zöme országosan védett műemlék, azonban a veszprémi egyházmegyére, ill. a mostani területével közel azonos közigazgatási megyére nem készült el a műemléki topográfia. A megyei múzeum munkájaként a megyei régészeti topográfia 1969-ben jelent meg, ez azonban korlátozott levéltári forrásanyagra támaszkodik, és nem tartalmazza az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit.

Az egyházmegyei levéltár az elmúlt években elkezdte feldolgozni a gyűjteményében lévő építéstörténeti vonatkozású iratokat, részben a terv- és fotóanyagot. Ezeket kapacitásaik függvényében töltik fel az e-sematizmus internetes felületére, ahol a források képként (szövegesen nem kereshetően) jelennek meg. Megkezdték a legfontosabb forráscsoportok tanulmányokkal kísért publikálását is. E kutatástörténeti helyzet indokolja a szakirodalom és az eddigi eredmények áttekintését, a képi és szöveges források feltárásának folytatását, a helyszíni bejáráson alapuló leírások és jelenlegi állapotok képi dokumentálásának elkezdését. Mindennek egységes szempontrendszerű feldolgozása egy korszerű és internetes adatbázisba rendezése olyan alapkutatási feladat, amely hiánypótló és bázisául szolgálhat további művészettörténeti és egyháztörténeti kutatásoknak.

A program meghatározásában törekedtek a társtudományok kutatási területeinek és módszereinek ötvözésére új információk érdekében. Vizsgálódásuk a műemléki topográfiáktól eltérően nem csak a védett emlékeket, de minden templom alapadatait vizsgálja. Indokolja ezt a kutatást befogadó intézmény profilja, illetve a már létező, történeti kontextusban egyházigazgatási adatokat tartalmazó adatbázis, amelyhez jelen pályázat csatlakozik és kiegészít.

Az adatbázis kulcsszavas keresési lehetősége több társadalomtudományi szakterület számára a további művészet-, építészettörténeti kutatásokat alapozhatja meg (pl. stílustörténet, datálás, szerzőség, művészetföldrajz, épülettipológia), és kiindulást nyújthat a történettudományi kutatások (egyház-, gazdaság-, hadtörténet stb.) számára is. Végeredményként olyan információs anyag készül el, amely a Dunántúl művészetét teszi pontosabban megismerhetővé.

A kutatócsoport tagjai Jankovics Norbert, Lantos Edit, Simon Anna, Varga Tibor és Velladics Márta, vezetője Karlinszky Balázs.