Az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott OTKA K típusú pályázatunk utolsó projektéve is tevékenyen telt. Az idei esztendőben vett nagyobb lendületet a templomadatlapok készítése és feltöltése sematizmus oldalunkra, amelynek révén közel 400 templom rendelkezik már adatokkal a világhálón.

Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat, hogy levéltárunk 2024. december 19. és 2025. január 7. között zárva tart. Kutatókat ezt követően először 2025. január 8-án, szerdán fogadunk a rendelkezésre álló időpontok függvényében: https://vefleveltar.hu/foglalasok. A téli szünet idején e-kutatás szolgáltatásunk a már regisztrált felhasználók részére továbbra is működni fog, azonban új felhasználók regisztrációját a 2024. december 23. és 2025. január 2. közötti időszakban várhatóan nem fogjuk tudni rögzíteni.

A középkori veszprémi székesegyház a veszprémi várhegyen emelkedő mai főtemplom helyén állt. Falai – a mai Magyarországon egyedülálló módon – közel párkánymagasságig megtalálhatók és tanulmányozhatók a mai épületben, ez adja a templom különleges művészettörténeti és régészeti jelentőségét. 2004-ben a veszprémi Szent Mihály-székesegyházról tudományos dokumentáció készült, melyet az építtető Veszprémi Főegyházmegye rendelt meg a terveket készítő Középülettervező (KÖZTI) Zrt-től.

Partnerintézményünk, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársai által a "Veszprém megyei templomok adatbázisa" projekt keretében készült "Szentelt helyek" című kiállítás Veszprémből Sümegre, a püspöki palotába költözik. A kiállítás megnyitása 2024. november 9-én, szombaton 16 órakor lesz a helyszínen.

Most napvilágot látott kiadványunk két konferencia, a 2022-es és 2023-as egyháztörténeti szimpóziumaink anyagát tárja az olvasó elé.  A rendezvényeken elhangzott előadások tanulmánnyá szerkesztett változata kiadványsorozatunk 41. tagjaként nemrég érkezett meg a nyomdából, veszprémi bemutatója a Szent Mihály-napi programok keretében történt.
A kiadvány hátlapján a következők olvashatók: A veszprémi egyházmegye hosszú 19. százada az egyházmegye 1777-ben bekövetkezett felosztásától Hornig Károly püspökségének végéig, 1917-ig tartó korszakot jelöli. E közel másfél évszázad az egyházmegye lassú gyarapodásának, a katolikus egyházi igazgatás és az egyházkormányzati intézmények fokozatos kiépülésének, illetve a hívek és papság folyamatos létszámbővülésének ideje.