Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat, hogy levéltárunk 2023. december 16. és 2024. január 7. között zárva tart. Kutatókat ezt követően először 2023. január 8-án, hétfőn fogadunk a rendelkezésre álló időpontok függvényében: https://vefleveltar.hu/foglalasok. A téli szünet idején e-kutatás szolgáltatásunk a már regisztrált felhasználok részére továbbra is működni fog, azonban új felhasználók regisztrációját a 2023. december 21. és 2024. január 3. közötti időszakban várhatóan nem fogjuk tudni rögzíteni.

A Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ szervezésében 2022. szeptember 27-én a budapesti Walter Rózsi villában tartott konferencia anyagát tartalmazza most megjelenő kötetünk. Intézményünk 2020 decemberében kezdett bele négy éves OTKA K programjába, amely a Veszprém megyei templomok adatbázisa címet viseli.

A Szentszéki Magyar Nagykövetség, a Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltséggel, a Pápai Gergely Egyetemmel, a római Osztrák Történeti Intézettel, a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltárral, a Római Magyar Akadémiával és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programmal konferenciát rendez Hornig Károly bíboros veszprémi püspök (1888–1917) emlékezetére 2023. november 15-én Rómában. A rendezvény védnöke a Pápai Történettudományi Bizottság és a Veszprémi Érsekség.
A konferencián köszöntőt mond Vitor Délio Jacinto de Mendonca SJ dékán, Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet, Marek Andrzej Inglot SJ a Pápai Történettudományi Bizottság elnöke és dr. Udvardy György veszprémi érsek.
Előadást tart magyar részről Gárdonyi Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettese, Takáts István érseki általános helynök, dr. Karlinszky Balázs levéltár-igazgató és Tóth Krisztina vatikáni magyar levéltári delegátus,

Egyházmegye-történeti konferenciasorozatunkban ezúttal a szabadságharc végétől az első világháború utolsó előtti évéig ig járják körül előadóink az eseményeket. A korszakban három püspök állt az egyházmegye élén: Ranolder János (1849–1875), Kovács Zsigmond (1877–1887) és Hornig Károly (1888–1917). A három személyiség három igen eltérő környezetben vezette a püspökséget. Ranoldernek egyszerre kellett szembenéznie a szabadságharc után a papságra is kiterjedő megtorlással és egyúttal a dualista állam struktúráinak kiépülésével. Kovács átmeneti évei a csendes építkezés jegyében teltek, míg Horniggal egy nagy formátumú, nemzetközi hírű főpásztor vette kézbe az irányítást. Utóbbihoz nagyszabású építkezések, egyházi közigazgatási reform, a művészetek és a tudomány mecenatúrája kapcsolóik, nem mellesleg ő koronázta meg az utolsó magyar királynét, Bourbon Zitát is. A korszak egyúttal a magyar királyság utolsó fénykorával esik egybe, a polgárosodás korszakával, amely nemcsak politikai és teológiai értelemben jelentett kihívást a püspökség számra, de régen nem látott lehetőségek nyíltak meg a hívek és a püspökség intézményeinek fejlődése és többrétűvé válása előtt.